A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
A magyar iskolákban folyó nyelvoktatás színvonalának javítása érdekében tett erőfeszítések ellenére a magyar és az európai statisztikai adatok is azt mutatják, hogy a magyar népesség nyelvtudása elmarad más országokétól, ennélfogva szükségessé válik a jelenség hátterében álló jelenségek vizsgálata. Hiánypótló kutatásokra van szükség, melyek 1) a változók kapcsolatát tágabb összefüggésben vizsgálják 2) a jelenséget többféle nézőpontból, többek között a tanárok és nyelvtanulók szempontjából is vizsgálják 3) valamint a kutatást kontextusba helyezik azáltal, hogy osztálytermi megfigyelést is alkalmaznak. Tervezett kutatásunkban a következő konstruktumok vizsgálatára vállalkozunk: a nyelvelsajátítás során tapasztalható nyelvtanulási motiváció, tanulói autonómia, önszabályozás, én-hatékonyág és érzelmek. A kutatás célja, hogy 1) olyan kvantitatív és kvalitatív eszközöket hozzon létre és validáljon, melyek megbízhatóan használhatók a konstruktumok mérésére, 2) megvizsgálja az egyéni változók szerepét, feltárva a köztük levő kapcsolatokat a nyelvtanuló és a nyelvtanár szempontjából is, és 3) rávilágítson a kapcsolatok longitudinális változásaira. A vizsgálat résztvevői középiskolai diákok és nyelvtanárok. A vizsgálat első szakaszában a mérőeszközök kialakítása és validálása folyik, amit az érzelmek és az egyéni különbségek osztálytermi vizsgálata követ, különös tekintettel az nyelvoktatás során használt feladatokra. A kutatási projekt az érzelmek és a fent említett változók longitudinális vizsgálatára is kísérletet tesz a kutatás két éve alatt.
Mi a kutatás alapkérdése?
Mind az európai mind pedig a magyar adatok azt mutatják, hogy az idegennyelv-tanítás minőségének javítását célzó erőfeszítések ellenére a magyar népesség le van maradva idegennyelv-tudásban a többi nemzethez képest. Az a tény, hogy sem a nyelvtanulásra rendelkezésre álló kilenc év alatt biztosított megfelelő számú nyelvóra, sem az EU-s törekvésekkel harmonizáló célok, sem pedig a bevezetésre került speciális nyelvfejlesztési programok nem növelték számottevően a nyelvtudás szintjét azt teszi szükségessé, hogy a nyelvtanulási és tanítási folyamatokat az egyének szintjén is alaposabban megvizsgáljuk. A tervezett kutatás során a motiváció, autonómia, önszabályozás és érzelmek szerepére kívánunk fényt deríteni a nyelvtanulási folyamat során. Feltárjuk a magyar középiskolások osztálytermi tanulása során jellemző érzelmeket, valamint az ezzel összefüggésbe hozható én-hatékonyságot, önszabályozást, tanulói autonómiát és idegennyelv-tanulási motivációt. Azt is szeretnénk megvizsgálni, hogy a tanárok milyen feladatokat használnak a nyelvórán, és ezek megoldása során milyen szerephez jutnak a felsorolt személyiségjellemzők. Megvizsgáljuk, hogy milyen szerepet játszanak az érzelmek, az én-hatékonyság, a tanulói autonómia és a motiváció a nyelvórákon jellemzően használt feladatok megoldásában. A kutatás résztvevői középiskolás diákok és nyelvtanárok.
Mi a kutatás jelentősége?
Kutatásunkban az alábbi kulcsfogalmakat kívánjuk megvizsgálni: nyelvtanulási motiváció, autonómia, önszabályozás, én-hatékonyság és az érzelmek szerepe a második nyelv-elsajátításban. Célunk, hogy kvantitatív és kvalitatív kutatási eszközök készítésével és validálásával megbízható adatokat gyűjtsünk az egyéni különbségek változóiról és azoknak kapcsolatáról az osztályteremben, valamint megvizsgáljuk, hogy ezek hogyan változnak az idők során. Reméljük, hogy sikerül kimutatnunk az összefüggést a pozitív érzelmek és a megnövekedett én-hatékonyság, motiváció és autonómia között, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a sikeres nyelvtanuláshoz. A kutatások eredményei azt mutatják, hogy a pozitív érzelmek, különösen a különböző feladatokhoz kapcsolódóak, a diákok figyelmét a feladatra irányítják, és ezzel hozzájárulhatnak ahhoz, hogy flow élményük legyen, ezzel növelve a motivációjukat és elősegítve az önszabályozást a tanulás során. Ezzel szemben a negatív érzelmek elvonják a figyelmet a tanulástól, csökkentik a motivációt bizonyos körülmények között és negatívan hatnak az önszabályozásra. A kutatás jelentősége egyrészt abban rejlik, hogy (1) ezeket a kapcsolatokat eddig nem vizsgálták még idegen nyelvtanulás során, másrészt pedig (2) hisszük, hogy az órai munka, a tanárképzés és a nyelvtanulás az iskolákban mind hasznát láthatja az eredményeinknek.
A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Mind az európai mind pedig a magyar adatok azt mutatják, hogy az idegennyelv-tanítás minőségének javítását célzó erőfeszítések ellenére a magyar népesség le van maradva idegennyelv-tudásban a többi nemzethez képest. Az a tény, hogy sem a nyelvtanulásra rendelkezésre álló kilenc év alatt biztosított megfelelő számú nyelvóra, sem az EU-s törekvésekkel harmonizáló célok, sem pedig a bevezetésre került speciális nyelvfejlesztési programok nem növelték számottevően a nyelvtudás szintjét azt teszi szükségessé, hogy a nyelvtanulási és tanítási folyamatokat az egyének szintjén is alaposabban megvizsgáljuk. A tervezett kutatás során a motiváció, autonómia, önszabályozás és érzelmek szerepére kívánunk fényt deríteni a nyelvtanulási folyamat, illetve konkrét feladatok megoldása során. Azért van szüksége ezeknek a tényezőknek a vizsgálatára, mert nemzetközi kutatások szerint ezek a tényezők járulnak leginkább hozzá a nyelvtanulás sikerességéhez. Mivel Magyarországon a nyelvtanulás döntően osztálytermekben zajlik, ezért szükséges megnéznünk, hogy mi is történik az osztálytermekben a nyelvtanulás során. Feltárjuk a magyar középiskolások osztálytermi tanulása során jellemző érzelmeket, valamint az ezzel összefüggésbe hozható én-hatékonyságot, önszabályozást, tanulói autonómiát és idegennyelv-tanulási motivációt. Azt is szeretnénk megvizsgálni, hogy a tanárok milyen feladatokat használnak a nyelvórán, és ezek megoldása során milyen szerephez jutnak a felsorolt személyiségjellemzők. Hiszen a megfelelő feladatválasztással olyan helyzeteket lehet az osztályteremben teremteni, amelyek hozzájárulhatnak a diákok hosszú távú, iskolán kívüli sikeres nyelvhasználatához. Megvizsgáljuk, hogy milyen szerepet játszanak az érzelmek, az én-hatékonyság, a tanulói autonómia és a motiváció a nyelvórákon, továbbá hogyan kapcsolódnak ezek a nyelvtanulás egészének sikerességéhez. A kutatás résztvevői középiskolás diákok és nyelvtanárok lesznek.