Első éves beszámoló
Munkatervünkben a kutatásunk első évére vállalt feladatokat maradék nélkül elvégeztük. A kutatáshoz terveztünk egy weboldalt, amelynek a béta verziója elkészült (www.nyelvtanulas.elte.hu). Itt gyűjtjük az adatgyűjtő eszközök végleges változatát, illetve a konferencia előadásokat, az elkészült publikációkat és beszámolókat. Az alábbiakban az első év feladatait és végrehajtásukat foglaljuk össze.
Tanulói kérdőív
A tanulói kérdőívben az egyéni különbségek vizsgálatára három konstruktumot vettünk figyelembe: a motivációt, az autonómiát, az énhatékonyság megítélését és a nyelvórán átélt érzelmeket. A kérdőívbe bevont skálákat a legfrissebb nemzetközi szakirodalom alapján dolgoztuk. A nyelvtanulási motiváció esetében a következő skálákkal dolgoztunk: motivált tanulási viselkedés, ideális és szükséges második nyelvi énképek, idegennyelv-tanulási tapasztalatok (Csizér, megjelenés alatt; Lamb et al., megjelenés alatt). További motivációhoz szorosan kapcsolódó skálákként határoztuk meg az interkulturális kontaktust, amely magába foglalja, a kontaktus fontosságának a megítélését és a direkt és indirekt kontaktust (Howard, megjelenés alatt). Az énhatékonyság esetében Bandura (1986) meghatározásából indultunk ki és készségekre lebontva mértük a diákok saját magukról kialakított nézeteit (Wilby, 2019). A diákok önálló tanulásának leírása két skálával történt: a tanulók autonóm tanulási viselkedését és a technológia önálló használatát (Asztalos és et al., megjelenés alatt). Az érzelmek vizsgálatakor Piniel és Albert (2018) kutatásából indultunk ki és 11 érzelmet határoztunk meg.
A kérdőív első változatának elkészítésekor először szakértői interjúk alapján biztosítottuk a kérdések érvényességét és megbízhatóságát, majd két tanulóval készítettünk hangos gondolkodáson alapuló interjút. A kérdőív kipróbálásra elkészített változatát először egy budapesti középiskolában próbáltuk ki (2019. január). Az adatok 53 tanuló válaszain alapultak és az elemzés során nemcsak a skálák belső megbízhatóságát vizsgáltuk (Cronbach alpha), hanem főkomponens elemzés segítségével azt is, hogy az állítások valóban egy dimenziót alkottak. Mivel az elemzés során több kérdés is felmerült, így ugyanabban az iskolában más tanulói csoportok bevonásával lebonyolítottunk még egy próbakutatást (2019. május), amelyben szintén 53 tanuló töltötte ki a kérdőívet. A két próbakutatás alapján véglegesítettük a kérdőívet, amely a háttérváltozókon kívül így 21 skálát tartalmaz. A kérdőívet véglegesítés után sokszorosíttattuk 2000 példányban.
Nyelvtanári interjú
A nyelvtanári interjúk hozzájárulnak, hogy összefüggéseket találjunk a tanulói pszichológiai és a nyelvtanítás folyamata között (Sato & Loewen, 2017, 2019). Az interjú a következő témákat öleli fel: 1) nyelvtanítási hátterük és tapasztalatuk (Csizér & Kálmán, 2019); 2) célnyelvi és módszertani tudásuk fenntartásának és fejlesztésének módjai (Illés, megjelenés előtt); 3) jövőbeni terveik a nyelvtanári munkájukra vonatkozóan (Kubanyiova, megjelenés alatt); 4) osztálytermi munkájuk előkészítése (Csizér, 2019); 5) a nyelvórákon alkalmazott feladatok, tananyagok és értékelés (Albert, Tankó és Piniel, 2018a, 2018b); 6) a nyelvtanulók nyelvórával kapcsolatos érzelmeire (motiváció, magabiztosság, pozitív és negatív érzelmek, felelősségvállalás, stb.) vonatkozó percepciók (Pawlak, Kruk & Zavodnák, megjelenés alatt); 7) az iskolán kívüli nyelvtanulás szerepe (Ellis, 2015); és 8) saját nyelvtanári szerepük megítélése (Csizér, megjelenés alatt).
A kérdéssor kipróbálásához először egy budapesti gimnázium angoltanárát vontuk be. A 37 perces interjút felvettük, az elhangzottakat szöveghűen átírtuk. A tapasztalatok alapján több módosítást láttunk célszerűnek: többek között néhány kérdés további bontása bizonyult szükségesnek (például a hazai és külföldi továbbképzésre vonatkozóak), emellett pontosítottuk a szövegezést (például a nyelvtanári munka során felmerülő nehézségekkel kapcsolatos kérdés), valamint alakítottuk a kérdések sorrendjét. Az átdolgozott kérdéssort ismét kipróbáltuk, ekkor egy szegedi középiskolai angoltanár segítségével. A második interjú hossza 29 perc, ez is átírásra került. Az itt szerzett tapasztalatok alapján a kérdéseket tovább strukturáltuk és az egyes kérdéscsoportok között összekötő szöveget adtunk meg, mert a különböző fókuszú kérdések közvetlen egymásutánisága megzavarhatja a válaszadót. Az interjúkérdések utolsó változatában tehát még módosítottunk a sorrenden, valamint kivettünk olyan elemeket, amelyek az egyéb mérőeszközök kipróbálása alapján szükségtelen volt. A kész interjúvázlattal további két interjút készítettünk, amelyek után már csak néhány apró fogalmazásbeli módosításra volt szükség. A véglegesnek tekintett kérdéssor a nyelvtanári interjúhoz összesen négy nagy témába csoportosítva 21 nyitott kérdést tartalmaz, emellett hat kérdéssel rákérdez a válaszadó szakmai hátterére.
Óramegfigyelési eszköz
A megfigyelési instrumentum elkészítésének elsődleges célja, hogy az órán használt feladatok folyamatát dokumentálja, az eszköz elkészítéséhez a következő nemzetközi szakirodalmi forrásokat használtuk fel: Ahmed et al. (2018), Elmendorf és Song (2015), Fletcher ( 2018), Guilloteaux és Dörnyei (2008).
Először egy alapdokumentumot készítettünk, amelyben a megfigyelt óra adatainak rögzítése (dátum, iskola, csoport szintje, heti óraszám, tankönyv) után az óra lépései szerepelnek. A leírásnál egy táblázatban részletesen megtalálhatóak az óra feladataival kapcsolatos fogalmakat: a tanári és tanulói tevékenység, annak ideje, a munkaforma és a felhasznált eszközök. Ezt az órán megjelenő feladatokról szóló jegyzetek követik, ahol a feladattípusok és nyelvi célok, tanítási módszerek, eszközhasználat, óravezetés, időbeosztás, a tanár és a diákok szerepe, a köztük levő kapcsolat és a légkör is fontos szerepet kapnak. A dokumentum harmadik részében a feladattípusokat egy táblázatban jelennek meg, végül néhány – az órával kapcsolatos – kérdés intézünk a tanárhoz.
A dokumentum szakértői ellenőrzése után hat tanórán próbáltuk ki az eszközt három különböző gimnáziumban, minden órát két kolléga figyelt meg és jegyzetelt le. Mivel az instrumentum túl sok aspektust próbált figyelembe venni, nehezen volt kitölthető, ezért a javításnál a rövidítés mellett döntöttünk. Fő fókusznak a feladattípusok leírását (input és output megjelenését és annak formáit) céloztuk meg. Egy másik fontos szempont a kutathatóság volt: mindenképpen kvantitatívan is mérhető adatokkal is szerettük volna kiegészíteni a kvalitatív (jegyzeteken alapuló) adatokat, hogy a többi eszközzel is összehasonlíthatóak legyenek az eredmények. Ennek fényében a megfigyelési instrumentum javításra került. A lerövidített megfigyelési eszközt újra kipróbáltuk: két kolléga két tanórán vett részt és tesztelte azt. Ezúttal már csak apró módosításokra volt szükség (pl. a feladatok előtti, közbeni és utáni tevékenységek megjelenítésén és az instrukciók jegyzetelésének módján változtatunk), amelyek egy közös egyeztetés után szintén javításra kerültek, így az eszköz elnyerte végleges formáját.
Feladatmegoldást értékelő kérdőív
A feladatmegoldást értékelő kérdőív célja, hogy segítségével képet kaphassunk a diákok adott feladat során átélt érzelmeiről, motivációjáról, az énhatékonyság érzéséről, valamint az esetleges flow élményekről. Az adatgyűjtő eszköz elkészítéséhez a tanulói kérdőívnél már említett szakirodalmat használtuk fel, hogy az eredményeket közvetlenül össze tudjuk hasonlítani.
A kérdőív összeállítása során két szempontot vettünk figyelembe: egyrészt igyekeztünk lefedni ugyanazokat a változókat (érzelmek, énhatékonyság, motiváció), melyeket az egyéni különbségek szerepét vizsgáló diákkérdőív tartalmaz, másrészt próbáltunk egy rövid, két-három perc alatt kitölthető eszközt létrehozni, amely akár a nyelvórán is felhasználható és az óra menetét a lehető legkisebb mértékben zavarja. Ez a kettős célkitűzés azzal járt, hogy a feladatmegoldást értékelő kérdőív mindössze egy-egy tétellel vizsgálja a diákkérdőívben skálákkal leképezett változókat. A kérdőív kialakítása során az egyéni különbség változók közül az autonómia és az észlelt kontaktus voltak azok a változók melyeket nem éreztünk relevánsnak egy a tanár által kijelölt nyelvórai feladat megoldásával kapcsolatban, így ezek nem szerepelnek ebben a kérdőívben. Ugyanakkor helyet kaptak benne olyan tételek, melyeket korábbi kutatások a flow élmény átélésével hoztak kapcsolatba, mint például a feladat észlelt nehézsége, a feladatmegoldáshoz szükségek képességek megléte, illetve a feladat hasznossága. Kutatási célkitűzéseink között szerepel ugyanis a nyelvtanulás közben átélt flow vizsgálata is, de a szakirodalmi adatok alapján ennek kutatása konkrét tevékenységekkel kapcsolatban ajánlott, így az egyéni változókat vizsgáló diákkérdőívben ez a változó nem szerepel.
A kérdőív kialakítása során a diákkérdőívben szereplő és relevánsnak ítélt konstruktumokat valamint a flow élmény feltételeit egy-egy tétellel írtuk le, a diákoknak ötfokú Likert skálán kellett egyetértésüket kifejezni az adott állítással kapcsolatban. A kutatócsoport tagjai több körben véleményezték a kérdőív tételeit, a kérdőívet pedig különféle angol nyelvi (szóbeli illetve írásbeli, narratív illetve érvelő) feladatokat megoldó diákokon próbáltuk ki. A kipróbálás során pozitív együttjárást tártunk fel a diákok pozitív érzelmei, motivációja és énhatékonysága valamint az általuk létrehozott szövegek hossza között, ami előzetes várakozásainknak megfelelő eredmény.
Minta
Elkészítettük a vizsgálat mintáját is, amelybe Budapesten kívül négy nyugat-magyarországi település került: Tatabánya, Székesfehérvár, Szombathely és Veszprém, és négy kelet-magyarországi: Kecskemét, Szeged, Miskolc és Kisvárda. A következő lépésként elkészítettük a szükséges engedélyeket. Középiskolákat választottunk településekről és beszereztük az igazgatóktól és angoltanároktól az engedélyeket. A szülői engedélyeket közvetlenül a vizsgálat megkezdése előtt fogjuk beszerezni.